A kerti pavilonok története

Röviden:

• A szlovák altán a latin altus (magas) szóból jön.
• Az angol gazebo a 18. századból adatolt, gyakran 1752-re teszik (Etymonline).
• Kerti kioszk látható Nebamun sírfestményén i. e. 1350 körül (British Museum).
• Szlovákiában a fa pavilonok a 19. században terjedtek el. Ma is telekre építjük őket.

A pavilon nem katalógusötlet. Tető, ahonnan a kertbe néz. A forma változott. A feladat megmaradt: árnyék, kilátás és hely a házon kívül.

A műhelyben 2009 óta főleg hat- és nyolcszögű alaprajzot rajzolunk. Ha a megrendelő „parkbeli pavilont” kér, megmutatom, hogy a park csak régebbi szokást ismételt. Ha modellt választ, kezdje a hogyan válasszon kerti pavilont cikkel. Itt az marad, honnan jött az építmény.

Honnan származik a kerti pavilon?

A legrégebbi biztonságosan datált kerti kioszk-kép, amire mutatni tudunk, Nebamun írnok thébai sírjának festménye. A British Museum kb. i. e. 1350-re datálja (EA37983 objektum). Medence, datolyapálma és szikomór látszik. A kert a halál után is paradicsomnak kellett legyen, nem csak házi dísznek.

Ez nem bizonyíték arra, hogy „a pavilonok 5000 évesek”. Az a bizonyíték, hogy az Újbirodalom egyiptomijai a víz melletti árnyékot és a zöldbe nyíló kilátást a telek részének tartották. Későbbi görög körépítmények (tholoszok) és római kerti pavilonok a szokást a gazdag polgárok parkjaiba vitték. Pompejiben kis templomokra emlékeztető építmények álltak. Pihenésre és társaságra, nem szerszámtárolóra.

Mit jelent a gazebo és az altán szó?

A szlovák altán a latin altus, magas szóból jön. A név illik az építményre, amely kiáll a gyepből és tartja a kilátást. Az angol gazebo más poén: valószínűleg gaze plusz latin végződés, mint a videbo (látni fogok). Az első adatok a 18. század közepéről valók; gyakran 1752-t említik (Etymonline).

Az olasz belvedere szép kilátást jelent. Ugyanaz a gondolat, más szó: tető, ahonnan néz. Ezért nem építjük a pavilont háttal a kertnek. A helyet és a tájolást a hova helyezze a kerti pavilont útmutató tárgyalja.

Amikor felmérésen nyolcszögű Victoriát rajzolok, a megrendelő gyakran „filmbeli klasszikus pavilont” kér. Nálunk a klasszikus nem barkácsbolti négyzet. Ugyanaz a kilátás minden ülésről. Ezért tartjuk a nyolcszöget 2009 óta.

Hogyan terjedtek a pavilonok Európában, Japánban és Szlovákiában?

A perzsa kertekben sátrak, később kupolás pavilonok álltak víz mellett. Japánban hasonló építménynek más dolga volt: teaház és szertartás, nem grillezés. Ha ezt az irányt akarja, nézze a Hinode pavilont és a Hinode japán pavilon építését.

A középkori Európában kolostoroknál és várkertekben bukkantak fel. Olaszország megtartotta a belvedere szót. A 16–18. századi Franciaországban és Angliában a park részei lettek: a francia tengely közepe, vagy romantikus pont az angol gyepen. A 19. század hozta a fémet és az üveget. Szlovákiában a fa pavilonok városi és polgári kertekben épp abban a században terjedtek el. A 20.-ban hétköznapi udvarokra is eljutottak.

Mi marad a történelemből a mai építésnél?

A feladat marad: árnyék, kilátás és távolság a háztól. A fa és a rögzítés változik. A fát továbbra is az EN 350 szerint osztályozzuk. A nyolcszög tartja a kilátást, a négyzet a teraszhoz ül. A zárt falak meghosszabbítják a szezont, de megváltoztatják az építményt. Ha fagyban szobát akar, elhagyta a pavilon történetét. A télikert választásnál van.

A mai kerti pavilon lehet nyitott, félig zárt vagy telekre szabott. Formák folytatása, nem sírmásolat. Ha mai formát akar történelem nélkül, lásd a modern egyedi kerti pavilonokat. Ha tudja, melyik történetet akarja az udvaron, kérjen konzultációt.

Gyakran ismételt kérdések

Honnan jön az altán és a gazebo szó?

Az altán a latin altus, magas szóból. A gazebo 18. századi angol szó, gyakran 1752-re datálják (Etymonline): gaze plusz latin végződés, „nézni fogok” értelemben.

Melyik a legrégebbi adatolt kerti kioszk?

Nebamun sírjának kerti festménye i. e. 1350 körül, a British Museumban (EA37983). Vizet, fákat és árnyékot mutat, nem modern nyolcszöget.

Mikor érkeztek a pavilonok Szlovákiába?

A fa pavilonok a 19. században terjedtek el nálunk városi és polgári kertekben. A 20. században hétköznapi udvarokra is eljutottak. Ma cél és telek szerint építjük őket.