Erdei fenyő
Az erdei fenyő fája lágy, rugalmas és elég erős (amennyiben nem nagyon göcsörtös), vörösesbarna belsővel. A fa gyantás, könnyű, puha, de nehezebb, mint a lucfenyő, a víznek nagyon ellenálló. Főleg az építési faszerkezetek, távíróoszlopok és térburkolatok gyártásánál használják.
Bükkfa
Ez a fa egy egységes szerkezetű, porózus, fényes, nagyon kemény és nehéz színes mag nélküli fa, amely gyakran hamis. A bükkfa egyik legerősebb fánk. Jól hajlik és hasad. Kitűnően impregnálható. Jól szárítható, csiszolható és ragasztható. Struktúrája kevésbé átütő. Könnyen esztergályozható. Bükkfából elsősorban furnérok, parketták, hajlított bútorok és apróbb kellékek készülnek. Alkalmas továbbá ecet és szesz készítésére.
Tölgyfa
Egyike a leggyakrabban használt fáinknak, több mint 30 faját jegyzik Európában. Közepesen kemény és nehéz fa, könnyen megmunkálható. Jól ellenáll a rothadásnak és megfelelő a vízi- és szárazföldi építkezéshez. Európán kívül honos még Szibériában és Kis-Ázsiában.
Diófa
Az értékesebb fafajták egyike gyönyörű színezettel. Elsősorban furnér gyártására használják.
Lucfenyő
Sárgásfehér, rugalmas és jól megmunkálható. A lucfenyő az egyik legtermékenyebb fa . Magja nem színezett, gyantás csatornákat tartalmaz, fényes, puha, fehér, könnyű fajsúlyú, könnyen hasítható és sokoldalú a kihasználtsága. Faszerkezetek építésére alkalmas, használják vízi-építkezéseknél, hídépítésnél továbbá bútorgyártáshoz, furnérok gyártásához, faszobrok és játékok készítéséhez, valamint cellulóz gyártásához.
Nyárfa
A nyárfa egyik leggyorsabban növekvő fánk. Színe világos. Igényli a meleget, azonban a fagyot is tűri. Jól viseli a tartós árvizeket. A fiatal fa magva sárga, az idősebbé barna. Porózus, durva szerkezetű, nagyon könnyű és puha. Furnér előállítására előnyös nyersanyag. Könnyen megmunkálható. Elsősorban csomagolóanyagok készítésére alkalmas.
